Díjbekérő — Mi Ez és Hogyan Különbözik a Számlától?
A díjbekérő egy fizetési felszólítás, amelyet a teljesítés előtt állítanak ki — az ügyfél ez alapján fizet előre, majd a teljesítés után következik a végleges számla. Magyarországon a díjbekérő nem számviteli bizonylat, nem kell a NAV-nak beküldeni, de sok vállalkozásnál elengedhetetlen a pénzügyi folyamathoz. A Bizonylat lehetővé teszi díjbekérő kiállítását és az abból létrehozott végleges számla automatikus NAV-beküldését.
Röviden
- ✓A díjbekérő (proforma) nem adójogi bizonylat — nem kell a NAV-nak beküldeni és nem keletkeztet ÁFA-fizetési kötelezettséget.
- ✓Fizetés után számlát (vagy előlegszámlát) kell kiállítani a díjbekérő alapján.
- ✓A díjbekérő ideális előre fizetés bekérésére új ügyfeleknél.
- ✓A Bizonylat egy kattintással számlává alakítja a kifizetett díjbekérőt.
Mi a díjbekérő és mi nem az?
A díjbekérő egy fizetési kérelem, amelyet a vállalkozás a teljesítés vagy szállítás előtt küld az ügyfélnek. Célja, hogy előre jelezze a várható összeget és felkérje az ügyfelet az előzetes fizetésre.
Amit a díjbekérő nem:
- Nem adóügyi bizonylat — nem keletkeztet ÁFA-fizetési kötelezettséget.
- Nem kerül a NAV-ba — nem kell beküldeni a NAV Online Számla rendszerbe.
- Nem számviteli bizonylat — a könyvelés szempontjából nem azonos a számlával.
Fontos: a díjbekérőt minden esetben egyértelműen meg kell jelölni „Díjbekérő" felirattal — soha nem szabad „számla" megnevezéssel kiállítani, mert az NAV-beküldési kötelezettséget és ÁFA-kötelezettséget keletkeztetne.
Díjbekérő vs. számla — a legfontosabb különbségek
A két dokumentum célja és jogi státusza alapvetően eltér egymástól:
| Szempont | Díjbekérő | Számla |
|---|---|---|
| Kiállítás időpontja | Teljesítés előtt | Teljesítés után |
| NAV-beküldés | Nem szükséges | Kötelező (valós időben) |
| ÁFA-kötelezettség | Nem keletkeztet | Keletkeztet |
| Számviteli bizonylat | Nem | Igen |
| Könyvelési tétel | Nem könyvelhető | Kötelezően könyvelendő |
A kettő közötti legfontosabb különbség: a számla jogilag kötelezővé teszi a fizetést és adókötelezettséget keletkeztet, míg a díjbekérő csak egy kérelem — jogi végrehajthatósága önmagában nincs.
Mikor érdemes díjbekérőt kiállítani?
A díjbekérő különösen hasznos az alábbi esetekben:
- Projekt kezdete: az ügyfél a munka megkezdése előtt fizeti ki az 50%-os előleget a díjbekérő alapján, a fennmaradó rész a teljesítéskor kerül számlázásra.
- Előfizetés megújítása: az új időszak kezdete előtt díjbekérőt küld, az ügyfél fizet, majd a teljesítés (az előfizetési időszak indulása) után következik a számla.
- Külföldi ügyfél: a szállítás előtt előre fizettet, hogy elkerülje a nem fizetés kockázatát.
- Nagy megrendelés: díjbekérővel megerősítteti az ügyfél elkötelezettségét a megrendelés teljesítése előtt.
Minden esetben emlékezzen: a díjbekérő befizetése után a teljesítést követően végleges számlát kell kiállítani — ez az, ami a NAV-ba kerül és amit a könyvelő könyvel.
Díjbekérő és végleges számla a Bizonylatban
A Bizonylat díjbekérő funkciója egy összefüggő munkafolyamatot alkot a végleges e-számlával:
- Díjbekérő kiállítása — adja meg az ügyfél adatait és a tételeket, a rendszer generálja a díjbekérőt.
- Küldés az ügyfélnek — e-mailben, egyetlen kattintással.
- Befizetés rögzítése — jelölje meg a díjbekérőt fizettként.
- Végleges e-számla kiállítása — az adatok újbóli megadása nélkül, a díjbekérőből automatikusan létrehozható a számla.
- Automatikus NAV-beküldés — a végleges számla azonnal bekerül a NAV Online Számla rendszerbe.
Nincs duplikált adatbevitel, nincs kihagyott NAV-beküldés — az egész folyamat gördülékenyen, egy helyen kezelhető. Az ingyenes csomagtól elérhető.
Gyakran ismételt kérdések
A díjbekérőt be kell küldeni a NAV-nak?
Nem. A díjbekérő nem számviteli bizonylat, ezért nem kell szerepelnie a NAV Online Számla rendszerben. Csak a teljesítés utáni végleges számla kerül be a NAV-ba.
Kötelező az ÁFÁ-t feltüntetni a díjbekérőn?
Jogilag nem kötelező, mivel a díjbekérő nem ÁFA-bizonylat. Ugyanakkor bevett gyakorlat az ÁFA-tartalom feltüntetése tájékoztató jelleggel, hogy az ügyfél lássa a várható végösszeget. A Bizonylat tájékoztató jelleggel jeleníti meg az ÁFÁ-t a díjbekérőn.
Mi van, ha az ügyfél nem fizet a díjbekérő alapján?
A díjbekérőnek nincs közvetlen jogi végrehajthatósága — nem azonos egy számlával. Ha az ügyfél nem fizet, fizetési felszólítást küldhet, vagy teljesítés után kiállíthatja a végleges számlát és azt követheti. A díjbekérő inkább bizalom és folyamat kérdése, mint jogi eszköz.
Mikor kell a végszámlát kiállítani a díjbekérő után?
A végszámlát a teljesítés (az áru átadása, a szolgáltatás elvégzése) után kell kiállítani, a jogszabályban előírt határidőn belül (általában a teljesítéstől számított 15 napon belül). A Bizonylat lehetővé teszi a végleges számla egyetlen kattintással való létrehozását a díjbekérő adataiból.
Mi a különbség a proforma számla és a díjbekérő között?
A proforma számla egy tájékoztató jellegű, számlaszerű dokumentum — külföldi ügyfeleknek, vámelőírásokhoz, vagy árajánlat-szerű célokra szokás használni. A díjbekérő fizetési felszólítás, belföldi viszonylatban általánosan elterjedt. Magyarországon mindkettő nem számviteli bizonylat és nem kerül a NAV-ba.
Az ingyenes csomag tartalmaz díjbekérő kiállítást?
Igen. A Bizonylat ingyenes csomagja tartalmazza a díjbekérő kiállítását és az abból létrehozható végleges e-számla automatikus NAV-beküldését is.
Kapcsolódó oldalak
Próbálja ki a Bizonylatot ingyen — bankkártya nélkül
Percek alatt elindulhat az első számlájával.